Az Ipartestület története:
1887. évben megalakul a Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyverők és Óratokkészítők Ipartestülete.
1930-ban elkészül a nemesfémműves szakma mesterserlege, melyet a serlegvacsora keretében avatnak fel.
1940-ben az Ipartestület élő tagjai magukévá téve az 1887. évben alapított Budapesti Arany- és Ezüstművesek, Ékszerészek, Aranyverők és Óratokkészítők Ipartestület alapszabályát és az abban foglalt célokat, jogutódként megalakítják a Nemesfémművesek Országos Ipartestületét; amely testület jogot formál a jogelőd minden tulajdonára és az ezt követő ipartestületek jogfolytonosságára.
Említésre méltó időpont az Ipartestület történetében az 1965-ös év, amikor megtartják az újkori idők első összejövetelét.
A jelenleg működő Ipartestület 1989. évtől az ország egész területét lefedi, tagjai olyan egyéni és társas vállalkozások, akik felismerték a szakmai szervezet fontosságát.
Az Ipartestület vezetőségének és tagjainak a céljai közösek, összefogási szándékunk tekintettel az ország 2004. május 1-i európai uniós belépésére különös fontosságot kapott.
Célunk, hogy az ipartestület kamarává alakuljon (a szomszédos országok gazdasági kamarai tapasztalatait figyelembe véve); ezzel megvédve a magyar fémműves szakma erkölcsi, gazdasági, anyagi érdekeit.
Az Ipartestület élén Dencsy Dénes elnök, Kecskés Gábor és Varga Miklós alelnökök állnak, velük együtt összesen 12 vezetőségi tag tevékenykedik.
Az Ipartestület tagsága rendes tagokból, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll; és tagjaink sorába várunk minden érdeklődőt; aki az Ipartestület alapszabályát elfogadja és az abban foglaltakat teljesíti.
A nemesfémszakma jelentős eseménye a minden év január hónapjában megrendezésre kerülő serlegvacsora, melynek keretében kiosztják az év aranykoszorús jelvényét és mesterlevelét, melyet előzetesen egy szakmai zsűri dönt el, hogy az adott évben kiknek ítél oda.
|